• Magyar
  • English

Szakmai támogatóink

MAOE
NKA
FAGOSZ

Our vocational supporters

Hazai Design

Designers - M

Space - category

Archívum

October 2019
MonTueWedThuFriSatSun
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123

Who's online

There are currently 0 users and 20 guests online.

Makk Attila's works

Cultural and educational institute

Az oldal 2012. április 1-én időlegesen bezárt, ezért bizonytalan ideig nem kerül feltöltésre friss tartalom.

Aranytíz Cultural Centre

strict warning: Declaration of views_handler_argument_many_to_one::init() should be compatible with views_handler_argument::init(&$view, $options) in /home/emelahu/public_html/_termuves_archive/sites/all/modules/views/handlers/views_handler_argument_many_to_one.inc on line 0.
Tervezők: 
Makk Attila interior designer, Somogyi Pál Ferenczy prize interior designer
A munka címe: 
1051 Budapest, Arany János utca 10.
Elkészülés idõpontja: 
2003

Belsőépítész: Somogyi Pál felelős tervező, Makk Attila társtervező

Munkatársak: Sipos Eszter, Tóthmátyás Edit

Építész: Horváth Bertalan

Munkatársak: Horváth Balázs, Horváth Dénes, Niszler Katalin, Benedek Botond

2003 nyarán adták át a Belvárosi Aranytíz Művelődési Központot, amelynek rekonstrukciós kivitelezési munkái egymilliárd forint összköltséggel, 12 hónap alatt valósultak meg. A pesti belváros közepén, a Dunára merőleges Arany János utcában a pénzügyi szféra két nagy építkezése (Bankcenter, Raiffeisen Bank) után az V. kerületi önkormányzat fontos kultúrintézményi épületmegújítása fejeződött be.

Az épület

A hajdani Fő utcza (most Arany János u.) és a Tükör utcza (most Tüköry u.) sarkán álló épületet Kallina Mór (1844-1913) építész tervei alapján 1879-1880-ban Amon József építési vállalkozó építette Brüll Gusztáv gazdag pesti háztulajdonos számára. A pince + földszint + három emeletes, a belső udvart U alakban körbevevő, kéttraktusos bérpalota eklektikus stílusban készült, 11, ill. 7 axisos homlokzattal, mintakönyvi neoreneszánsz részletképzéssel. A II. világháborút követően az épület belsejét jelentősen átalakították. A földszinten és az I. emeleten – utólag létesített külön lépcsővel – az ifjúsági művelődési központ helyiségei: balett-termek és szükséglakások helyezkedtek el. A II. és III. emeleten kisteres irodák sorakoztak. Az ezredfordulóra a leromlott állagú, 120 éves ház megérett a revitalizálásra.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

Az építész tervező

Horváth Bertalan okl. építészmérnök 1962-ben végzett a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán. Először Pécsett egy kivitelező vállalatnál, majd 1965-től a Lakótervben volt alkalmazásban. 1989-től az Archikon Kft.-nél, önálló építészirodájában dolgozik, mint vezető tervező. Az eltelt 39 év alatt számos lakó- és középület, műemléki rekonstrukció terveit készítette el. Édesapja Soproni Horváth József (1891-1961), a neves akvarellista, kinek művészeti hagyatékát is gondozza. Képeiről két könyvet adott ki (1987, 1997) állandó kiállítását szülőhelyén, Sopronban a városi önkormányzattal közösen, alapítványi formában működteti. 2004-ben a művész londoni kiállítását készíti elő.

A program

A tervező a megbízást az V. kerületi önkormányzattól 2001-ben kapta. Az építész a beruházás célját a következőkben fogalmazta meg: Az épület megújításával a civil és ifjúsági kulturális élet, továbbá az V. kerületi önkormányzati reprezentáció számára nagy tömegek befogadására képes közösségi tereket, és új minőségi szintet képviselő kulturális alapellátó intézményt kell létrehozni. Ezt a célt az épület közlekedési rendszerének gyökeres megváltoztatásával, az épületszintek használati értékének növelésével (az elaprózott irodaterek megszüntetésével), az alagsor és a tetőtér teljes értékű szintként kezelésével lehetett elérni. Kikerülhetetlen műszaki követelmény volt a főlépcső tömegforgalomra alkalmassá tétele (a lépcsőkar szélesítésével), 18 férőhelyes látványfelvonó létesítése, a legfölső szint belmagasságának megemelése az előadótermi igényeknek megfelelően.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ   Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ   Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ   Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

A rekonstrukció

A tetőtér betervezésével hat szintre emelt hasznos terület 4000 m2-re nőtt. Funkcionális rendeltetésük az alábbiak szerint alakult: Az alagsorban gyakorló tánchelyiségek, központi ruhatár, mosdók és a gázüzemű kazánház találhatók. A földszinten az előadótermek, üvegfedésű udvar, kávézó és adminisztráció helyezkedik el, utóbbi a félemeletre is kiterjedően. Az I. emeleten a multifunkcionális teremsor következik kiváló holland harmonikaajtókkal elválasztva, illetve összenyithatóan főleg táncoktatás, de konferenciák céljára is. A II. emeletet a művészeti iskola rajztermei, mintázó- és kiállítóterme, továbbá a nyugdíjasklub helyiségei foglalják el. A III. emeletet a160 fős kamaraszínház tölti ki U alakú szcenikai galériával, kétnemű öltözőkkel, előtérrel, büfével. A tetőtérben a légtechnikai helyiségek kaptak helyet: a 600 m2 irodaterületet még nem vették használatba. A földszint kivételével minden szinthez vizesblokkok tartoznak.

A kivitelezés szerkezeti megoldásai

A Belváros-Lipótváros Beruházói (röviden Bliber) Kft. Által végzett rekonstrukciót a KIPSZER Kft. kivitelezte jó színvonalon. A homlokzatok visszanyerték eredeti állapotukat. Az I. emeleten az Arany János utcai szélső nyílásokat rusztikus megjelenésű, kőbábos korlátú erkélyek hangsúlyozzák. Ezért a bejárat fölött könnyed acélszerkezetű, üvegezett, íves előtető képez kontrasztot, véd az esőtől, és hordozza az intézmény nevének feliratát. A belső udvart SCHÜCO profilokkal lapos piramis formájú üvegtető fedi. A külső ablakszárnyak a belső zajvédelem érdekében (a hangos tánczene korábban nagyon kihallatszott az utcára, zavarta a környék lakóit) kettős üvegezésű hang- és hőszigeteléssel készültek. Állandóan zárva tartandók, ezért az épületet központi légfűtéssel és légkondicionálással látták el. A terazzo burkolatok virágmintás sarokdíszeit – a tervező helyes törekvéseként – az eredeti motívum alapján kivitelezték, a 19. századi hangulat felidézésére.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
 
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

Belsőépítészet

Az enteriőröket Somogyi Pál, és Makk Attila belsőépítészek tervezték mértéktartóan, többségében világos faburkolatok applikált alkalmazásával, kevés geometrikus, intarziás díszítéssel. Az ülőbútorok egyediek, részben a kereskedelemben beszerezhető típusok. Az emeleti termeket függesztett álmennyezettel alakította ki, ezek a szellőzőcsatornákat takarják. Megvilágításuk hármas: lámpatestekkel, a mennyezet szélein szórt fényekkel és a mennyezetbe süllyesztett, kisfeszültségű pontizzókkal. A színházi nézőtér közepén homokfúvott üveglapokból álló hatalmas, kör alakú, propellerhatású díszvilágítást kapott. A lépcsőház orsóterében az intézmény nevét hordozó, zászlós világítótestek függnek.

Az építész ki nem használt ötletei

Az építész több helyen olyan ésszerű javaslatot tett, amik a ház javára szolgáltak volna, de sajnálatosan nem realizálódtak a tervező és a beruházó, illetve a kivitelező közötti összhang hiánya miatt, továbbá a rosszul értelmezett takarékossági elv maradéktalan érvényre juttatása következtében. Az eredeti terv szerint a 67 m2-es belső udvar alatt a feltöltés kibontásával további táncterem épülhetett volna, mivel vasbeton födéme is elkészült. A járda szélességét 2,5 méterrel kívánták megnövelni a parkolósáv egyoldali megszüntetésével. A tervet Andor Anikó táj- és kertépítész készítette, térburkolattal, utcabútorokkal. A tértervet a Városfejlesztési Bizottság is elfogadta, mégsem építették meg. A belső udvarban elmaradt a vízköpő falikút működő helyreállítása. A tetőtérben, az attikafal fölött tervezett hatásos panoráma-ablaksor – pompás kilátással a pesti háztetők fölött a budai várra – szintén elmaradt, pedig a tetőtér üzleti hasznosítását minden bizonnyal nagymértékben elősegítené… Miért van az, hogy hazánkban az építész jóváhagyott terve a partnerekkel szemben nem kőbe vésett, végrehajtandó törvény, hanem képlékenyen alakítható massza?

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
 
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

A kritikus szem észrevételei

A bejárati üvegajtót az építész homlokzatról hátrahúzta, ezáltal fedett beugrás keletkezett, az egész kapualj nagyméretű szélfogóvá vált, de mivel a lépcsőtér ajtaja mindig nyitva áll, huzatos tér jön létre. Véleményem szerint helyesebb lett volna a bejárati ajtót a homlokzati síkon tartani, és beugró helyett valósi szélfogót tervezni. A földszinten a vécécsoport hiánya a mozgáskorlátozottak számára a mosdók használatát az alagsorban – kétszeres lifthasználattal , először 80 cm-t föl, aztán egy szintet le – kissé körülményessé teszi. A színházteremben a világítástechnikai galériára vezető csigalépcső a nézőtér felöl nyílik, íves tolóajtaja nem zajmentes, előadás közbeni használata kétszeresen is zavaró. Az eredeti lépcső és függőfolyosó-korlátok megtartás és kiegészítés helyett csupán utánérzések, a 19. századi milliőt nem tudják visszahozni. A korai beázások a kivitelezés hibáira mutatnak rá a zuhanyzóknál és az udvar üvegtetős lefedésénél. Az üzemeltető által utólagosan felszerelt hangosító berendezések az egységes belsőépítészeti kiképzést rontják. Az eligazító feliratok nem minden helyiség ajtajára kerültek fel. Reméljük, hogy a hiányosságok pótolhatók.

A tervező sikere

Az előzőekben felsorolt észrevételek ellenére meg kell állapítani, hogy az építész a funkcionális igényeket és a térbeli lehetőségeket jól párosította, a programban meghatározott feladatot kiemelkedően oldotta meg. Bár az épület nem műemlék, de fő értékeit (szolid historizáló homlokzatok, szép, boltozatos földszinti terek, hangulatos belső udvar, fali díszkút, romantikus tornácok) alapos építéstörténeti dokumentációval tárta fel és óvta meg. A csigalépcső hengeres terébe telepített felvonóakna ötletes megoldás: egyrészt a körlift ritkán előforduló műszaki berendezés, másrészt a nyílások megtartása megteremtette a lehetőségét a panorámalift kialakításának. A ház működik. A budapesti belváros nagyrészben régi, leromlott állagú épületállománya értékes kulturális rekonstrukcióval gyarapodott.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
 
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

Díjak

Az épület felújításának tervezésért 2003 novemberében Horváth Bertalan és építészkollektívája Budapest Főváros Reitter Ferenc-díját nyerte el. Rangos kitüntetést vettek át február 18-án, lapzártánk idején az újjáépített Aranytíz Művelődési Központ belső tereinek megálmodói. „Az év belsőépítésze” címet Somogyi Pál Ferenczy-díjas alkotó és Makk Attila, az MD STUDIO munkatársa érdemelte ki.

A Laki Épületszobrász Rt. Alapította díjat hatodszor ítélte oda a Magyar Építész Kamara Belsőépítész Tagozata. A héttagú zsűri az Aranytíz magas színvonalú, esztétikus rekonstrukcióját tartotta kiemelkedőnek, különleges tervezői értékkel bírónak, melynél a két művész a múlt század századfordulóján épült meglévő épületbe a XXI. Század igényeinek megfelelő belsőt álmodott.

A díjazottak nem „elsőbálozók”. Somogyi Pál számos kultúrházat tervezett, valósított meg. Nevéhez köthető a Gödöllői Művelődési Ház, a Salgótarjáni Ifjúsági Ház és az Almássy Téri Szabadiső Központ. De őt emlegetik, akik a marokkói, izraeli, dél-koreai nagykövetségek belsőépítészeti munkáiról szólnak elismeréssel. Ezeken kívül éttermek, szállodák, mozik belső terein láthatók fantáziája nyomai. Makk Attila évek óta dolgozik Somogyi Pállal együtt, több közös munkájuk után lett ez az épületbelső méltó az elismerésre.

A két művész dr. Finta József Kossuth-díjas építésztől, a zsűri elnökétől, valamint a díjalapító cég elnök-vezérigazgatójától, Laki Pétertől vette át az aranyozott bronz emlékplakettet és a mellé felajánlott pénzjutalmat.

2004. július 22.

Artists on the website:
Ágoston István, B. Soós Klára, B. Szabó Erzsébet, Babos Pálma, Balázs Kriszta, Bánhalmi Gábor, Bartalus Ildikó, Beke Mátyás, Bokor Gyöngyi, Bokor Zsuzsa, Bondor Ani (Modesign Stúdió), Borbás Dorka, Borkovics Péter, Brinkus Kata, Csavarga Rózsa, Csizmadia Zsolt, Csontos Kemény Katalin, Deák Marcsi, E. Somogyi Andrea, Eszenyi Ákos, Félegyházi András, Finta Csaba, Földi Kinga, Füzesséry Erika, Geppetto studio (Buzogány Ildikó), Geppetto studio (Elek Márton), Geppetto studio (Elek Máté), Gergely László, Gulyás Judit, György Árpád Hunor, Gyürky R. András, Hajdu Andrea, Harmath Mihály, Hegedűs Andrea, Herceg Zsuzsanna, ifj. Benczúr László, Illés Attila, Imrik Erika, Iványi Mónika, Jakab Csaba, Kakasy Kinga, Kanics Márta, Kaszanitzky Anna, Katona Valéria, Kauker Szilvia, Kis Iringó Márta, Kis Judit, Kiss Miklós, Kisszebeni Marcell †, Kodolányi Gábor, Kópis Benedek, Lakatos Bendeguz, MAAK design (Hajas Ági), Macsali Zsolt, Magyari Éva, Makk Attila, Márton László Attila, Mezősi Eszter, Modellab, Molnár Eszter (Modesign Stúdió), Nagy Eszter, Nagy Judit, Nagy Katalin, Nemes Tímea Izabella, Novotny Béla, Paczona Márta, Pataki Mátyás, Pataki Tiles, Pazár Béla, Peter Ghyczy, Pongrácz Farkas, Pozsonyi Orsolya, Rádóczy (f) László, Somogyi Pál, Sprok Antal, Sz. Wargha Andrea, Szabó Adalbert-Georges (1877-1961), Szabó József, Szabó László, Szabó Otília, Szász Boglárka Rita, Szenes István, Szentesi Manó, Szentesi Nóra, Szentirmai-Joly Zsuzsanna, Szikszai László, Szilágyi Szabolcs, Szőke Barbara, Takács Bernadett, Terbe János, Terebessy Tóbiás, Tolnai Zsolt István, Tóth Tibor Pál, Üveges Péter, Uhrin Andrea, Varga Katalin, Vereczkey Szilvia, Weichinger Miklós, Wölfinger Barnabás
HU ISSN 1789-4808 © TérMűves, 2007 | impress | contact | copyrights and privacy policy | for designers