Díjak, pályázatok

"Az év belsőépítésze" díj

A díjat 1998. évben a Laki Kft. alapította, és a Laki Zrt. támogatja.

A díjat évente a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozat adományozza kiemelkedően magas, vagy különös tervezői értékkel rendelkező belsőépítészeti munkáért. 

A díj egy arannyal befuttatott emlékérem: "Az építészet apotheozisa", nettó egymillio forint és a díj elnyerését tanúsító oklevél. 

1999 - Szenes István és Gergely László: MATÁV Székház

MATÁV Székház

Tervező: 
Gergely László , Szenes István belsőépítész-iparművész
Elkészülés idõpontja: 
1999

Építész: Balázs Mihály DLA

A tervezők 1999-ben "Az Év Belsőépítésze" díjat kaptak e munkájukért.


2001 - Hefkó Mihály és Jakab Csaba: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Lépcsőház és gyerekrészleg

Tervező: 
Jakab Csaba építész, belsőépítész, bútortervező
A munka címe: 
Budapest, Szabó Ervin tér
Tervezés idõpontja: 
1998
Elkészülés idõpontja: 
2000

Építész: Hegedűs Péter

2002 - Csavarga Rózsa: Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'

Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'

Tervező: 
Csavarga Rózsa Pro Architectura díjas belsőépítész
A munka címe: 
Budapest. II. ker., Cserje u. 14.
Tervezés idõpontja: 
2000
Elkészülés idõpontja: 
2002

Építészet: Zoboki Demeter és Tsa Építésziroda, Zoboki Gábor, Demeter Nóra

Belsőépítészet: Csavarga Rózsa

Iparművészet: Antall Szilárd üvegtervező

Beruházó: Volán Tefu Rt. Waberer György

Projektvezető: Varga Attila

Kivitelező: Baudidirg Rt. - Pete Tamás

Berendezés: Quality Design Stúdió

Fotó: Szántó Tamás

A tervező 2002-ben "Az Év Belsőépítésze" díjat kapott e munkájáért.

Csavarga Rózsa - Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'A Rózsadomb tetején épült Bauhaus ház rekonstrukciója irodaházzá alakítása Zoboki Gábor építész munkája. A belsőépítészeti stílus ennek megfelelően kiegészíti anyagaival, részleteivel e szándékot. A rozsdamentes acél-, üveg-, natúrkőris felületek a zöld palakő és a durva kőfal struktúra a belső falakon jellemző, az eredeti stílusra is. Ami új, az a hightech összeépítés és gondolkodási mód. A pasztell színhangulat, az összefogott felületek és a hatalmas tolóablakok fényárja olyan irodabelsőt eredményez, amely a bauhaus optimista, tiszta hangulatát idézi meg.

Csavarga Rózsa - Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'Csavarga Rózsa - Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'
Csavarga Rózsa - Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'Csavarga Rózsa - Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'
 
Csavarga Rózsa - Volán irodaház 'De ja vue Bauhaus'

2003 - Somogyi Pál és Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

Aranytíz Művelődési Központ

Tervezők: 
Makk Attila belsőépítész, Somogyi Pál Ferenczy-díjas belsőépítész
A munka címe: 
1051 Budapest, Arany János utca 10.
Elkészülés idõpontja: 
2003

Belsőépítész: Somogyi Pál felelős tervező, Makk Attila társtervező

Munkatársak: Sipos Eszter, Tóthmátyás Edit

Építész: Horváth Bertalan

Munkatársak: Horváth Balázs, Horváth Dénes, Niszler Katalin, Benedek Botond

2003 nyarán adták át a Belvárosi Aranytíz Művelődési Központot, amelynek rekonstrukciós kivitelezési munkái egymilliárd forint összköltséggel, 12 hónap alatt valósultak meg. A pesti belváros közepén, a Dunára merőleges Arany János utcában a pénzügyi szféra két nagy építkezése (Bankcenter, Raiffeisen Bank) után az V. kerületi önkormányzat fontos kultúrintézményi épületmegújítása fejeződött be.

Az épület

A hajdani Fő utcza (most Arany János u.) és a Tükör utcza (most Tüköry u.) sarkán álló épületet Kallina Mór (1844-1913) építész tervei alapján 1879-1880-ban Amon József építési vállalkozó építette Brüll Gusztáv gazdag pesti háztulajdonos számára. A pince + földszint + három emeletes, a belső udvart U alakban körbevevő, kéttraktusos bérpalota eklektikus stílusban készült, 11, ill. 7 axisos homlokzattal, mintakönyvi neoreneszánsz részletképzéssel. A II. világháborút követően az épület belsejét jelentősen átalakították. A földszinten és az I. emeleten – utólag létesített külön lépcsővel – az ifjúsági művelődési központ helyiségei: balett-termek és szükséglakások helyezkedtek el. A II. és III. emeleten kisteres irodák sorakoztak. Az ezredfordulóra a leromlott állagú, 120 éves ház megérett a revitalizálásra.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

Az építész tervező

Horváth Bertalan okl. építészmérnök 1962-ben végzett a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karán. Először Pécsett egy kivitelező vállalatnál, majd 1965-től a Lakótervben volt alkalmazásban. 1989-től az Archikon Kft.-nél, önálló építészirodájában dolgozik, mint vezető tervező. Az eltelt 39 év alatt számos lakó- és középület, műemléki rekonstrukció terveit készítette el. Édesapja Soproni Horváth József (1891-1961), a neves akvarellista, kinek művészeti hagyatékát is gondozza. Képeiről két könyvet adott ki (1987, 1997) állandó kiállítását szülőhelyén, Sopronban a városi önkormányzattal közösen, alapítványi formában működteti. 2004-ben a művész londoni kiállítását készíti elő.

A program

A tervező a megbízást az V. kerületi önkormányzattól 2001-ben kapta. Az építész a beruházás célját a következőkben fogalmazta meg: Az épület megújításával a civil és ifjúsági kulturális élet, továbbá az V. kerületi önkormányzati reprezentáció számára nagy tömegek befogadására képes közösségi tereket, és új minőségi szintet képviselő kulturális alapellátó intézményt kell létrehozni. Ezt a célt az épület közlekedési rendszerének gyökeres megváltoztatásával, az épületszintek használati értékének növelésével (az elaprózott irodaterek megszüntetésével), az alagsor és a tetőtér teljes értékű szintként kezelésével lehetett elérni. Kikerülhetetlen műszaki követelmény volt a főlépcső tömegforgalomra alkalmassá tétele (a lépcsőkar szélesítésével), 18 férőhelyes látványfelvonó létesítése, a legfölső szint belmagasságának megemelése az előadótermi igényeknek megfelelően.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ   Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ   Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ   Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

A rekonstrukció

A tetőtér betervezésével hat szintre emelt hasznos terület 4000 m2-re nőtt. Funkcionális rendeltetésük az alábbiak szerint alakult: Az alagsorban gyakorló tánchelyiségek, központi ruhatár, mosdók és a gázüzemű kazánház találhatók. A földszinten az előadótermek, üvegfedésű udvar, kávézó és adminisztráció helyezkedik el, utóbbi a félemeletre is kiterjedően. Az I. emeleten a multifunkcionális teremsor következik kiváló holland harmonikaajtókkal elválasztva, illetve összenyithatóan főleg táncoktatás, de konferenciák céljára is. A II. emeletet a művészeti iskola rajztermei, mintázó- és kiállítóterme, továbbá a nyugdíjasklub helyiségei foglalják el. A III. emeletet a160 fős kamaraszínház tölti ki U alakú szcenikai galériával, kétnemű öltözőkkel, előtérrel, büfével. A tetőtérben a légtechnikai helyiségek kaptak helyet: a 600 m2 irodaterületet még nem vették használatba. A földszint kivételével minden szinthez vizesblokkok tartoznak.

A kivitelezés szerkezeti megoldásai

A Belváros-Lipótváros Beruházói (röviden Bliber) Kft. Által végzett rekonstrukciót a KIPSZER Kft. kivitelezte jó színvonalon. A homlokzatok visszanyerték eredeti állapotukat. Az I. emeleten az Arany János utcai szélső nyílásokat rusztikus megjelenésű, kőbábos korlátú erkélyek hangsúlyozzák. Ezért a bejárat fölött könnyed acélszerkezetű, üvegezett, íves előtető képez kontrasztot, véd az esőtől, és hordozza az intézmény nevének feliratát. A belső udvart SCHÜCO profilokkal lapos piramis formájú üvegtető fedi. A külső ablakszárnyak a belső zajvédelem érdekében (a hangos tánczene korábban nagyon kihallatszott az utcára, zavarta a környék lakóit) kettős üvegezésű hang- és hőszigeteléssel készültek. Állandóan zárva tartandók, ezért az épületet központi légfűtéssel és légkondicionálással látták el. A terazzo burkolatok virágmintás sarokdíszeit – a tervező helyes törekvéseként – az eredeti motívum alapján kivitelezték, a 19. századi hangulat felidézésére.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
 
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

Belsőépítészet

Az enteriőröket Somogyi Pál, és Makk Attila belsőépítészek tervezték mértéktartóan, többségében világos faburkolatok applikált alkalmazásával, kevés geometrikus, intarziás díszítéssel. Az ülőbútorok egyediek, részben a kereskedelemben beszerezhető típusok. Az emeleti termeket függesztett álmennyezettel alakította ki, ezek a szellőzőcsatornákat takarják. Megvilágításuk hármas: lámpatestekkel, a mennyezet szélein szórt fényekkel és a mennyezetbe süllyesztett, kisfeszültségű pontizzókkal. A színházi nézőtér közepén homokfúvott üveglapokból álló hatalmas, kör alakú, propellerhatású díszvilágítást kapott. A lépcsőház orsóterében az intézmény nevét hordozó, zászlós világítótestek függnek.

Az építész ki nem használt ötletei

Az építész több helyen olyan ésszerű javaslatot tett, amik a ház javára szolgáltak volna, de sajnálatosan nem realizálódtak a tervező és a beruházó, illetve a kivitelező közötti összhang hiánya miatt, továbbá a rosszul értelmezett takarékossági elv maradéktalan érvényre juttatása következtében. Az eredeti terv szerint a 67 m2-es belső udvar alatt a feltöltés kibontásával további táncterem épülhetett volna, mivel vasbeton födéme is elkészült. A járda szélességét 2,5 méterrel kívánták megnövelni a parkolósáv egyoldali megszüntetésével. A tervet Andor Anikó táj- és kertépítész készítette, térburkolattal, utcabútorokkal. A tértervet a Városfejlesztési Bizottság is elfogadta, mégsem építették meg. A belső udvarban elmaradt a vízköpő falikút működő helyreállítása. A tetőtérben, az attikafal fölött tervezett hatásos panoráma-ablaksor – pompás kilátással a pesti háztetők fölött a budai várra – szintén elmaradt, pedig a tetőtér üzleti hasznosítását minden bizonnyal nagymértékben elősegítené… Miért van az, hogy hazánkban az építész jóváhagyott terve a partnerekkel szemben nem kőbe vésett, végrehajtandó törvény, hanem képlékenyen alakítható massza?

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
 
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

A kritikus szem észrevételei

A bejárati üvegajtót az építész homlokzatról hátrahúzta, ezáltal fedett beugrás keletkezett, az egész kapualj nagyméretű szélfogóvá vált, de mivel a lépcsőtér ajtaja mindig nyitva áll, huzatos tér jön létre. Véleményem szerint helyesebb lett volna a bejárati ajtót a homlokzati síkon tartani, és beugró helyett valósi szélfogót tervezni. A földszinten a vécécsoport hiánya a mozgáskorlátozottak számára a mosdók használatát az alagsorban – kétszeres lifthasználattal , először 80 cm-t föl, aztán egy szintet le – kissé körülményessé teszi. A színházteremben a világítástechnikai galériára vezető csigalépcső a nézőtér felöl nyílik, íves tolóajtaja nem zajmentes, előadás közbeni használata kétszeresen is zavaró. Az eredeti lépcső és függőfolyosó-korlátok megtartás és kiegészítés helyett csupán utánérzések, a 19. századi milliőt nem tudják visszahozni. A korai beázások a kivitelezés hibáira mutatnak rá a zuhanyzóknál és az udvar üvegtetős lefedésénél. Az üzemeltető által utólagosan felszerelt hangosító berendezések az egységes belsőépítészeti kiképzést rontják. Az eligazító feliratok nem minden helyiség ajtajára kerültek fel. Reméljük, hogy a hiányosságok pótolhatók.

A tervező sikere

Az előzőekben felsorolt észrevételek ellenére meg kell állapítani, hogy az építész a funkcionális igényeket és a térbeli lehetőségeket jól párosította, a programban meghatározott feladatot kiemelkedően oldotta meg. Bár az épület nem műemlék, de fő értékeit (szolid historizáló homlokzatok, szép, boltozatos földszinti terek, hangulatos belső udvar, fali díszkút, romantikus tornácok) alapos építéstörténeti dokumentációval tárta fel és óvta meg. A csigalépcső hengeres terébe telepített felvonóakna ötletes megoldás: egyrészt a körlift ritkán előforduló műszaki berendezés, másrészt a nyílások megtartása megteremtette a lehetőségét a panorámalift kialakításának. A ház működik. A budapesti belváros nagyrészben régi, leromlott állagú épületállománya értékes kulturális rekonstrukcióval gyarapodott.

Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ
 
Somogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési KözpontSomogyi Pál, Makk Attila: Aranytíz Művelődési Központ

Díjak

Az épület felújításának tervezésért 2003 novemberében Horváth Bertalan és építészkollektívája Budapest Főváros Reitter Ferenc-díját nyerte el. Rangos kitüntetést vettek át február 18-án, lapzártánk idején az újjáépített Aranytíz Művelődési Központ belső tereinek megálmodói. „Az év belsőépítésze” címet Somogyi Pál Ferenczy-díjas alkotó és Makk Attila, az MD STUDIO munkatársa érdemelte ki.

A Laki Épületszobrász Rt. Alapította díjat hatodszor ítélte oda a Magyar Építész Kamara Belsőépítész Tagozata. A héttagú zsűri az Aranytíz magas színvonalú, esztétikus rekonstrukcióját tartotta kiemelkedőnek, különleges tervezői értékkel bírónak, melynél a két művész a múlt század századfordulóján épült meglévő épületbe a XXI. Század igényeinek megfelelő belsőt álmodott.

A díjazottak nem „elsőbálozók”. Somogyi Pál számos kultúrházat tervezett, valósított meg. Nevéhez köthető a Gödöllői Művelődési Ház, a Salgótarjáni Ifjúsági Ház és az Almássy Téri Szabadiső Központ. De őt emlegetik, akik a marokkói, izraeli, dél-koreai nagykövetségek belsőépítészeti munkáiról szólnak elismeréssel. Ezeken kívül éttermek, szállodák, mozik belső terein láthatók fantáziája nyomai. Makk Attila évek óta dolgozik Somogyi Pállal együtt, több közös munkájuk után lett ez az épületbelső méltó az elismerésre.

A két művész dr. Finta József Kossuth-díjas építésztől, a zsűri elnökétől, valamint a díjalapító cég elnök-vezérigazgatójától, Laki Pétertől vette át az aranyozott bronz emlékplakettet és a mellé felajánlott pénzjutalmat.

2004. július 22.

2009 - Tardos Tibor: budaörsi 1. sz. Általános Iskola

A budaörsi 1. sz.  Általános Iskola új épületének generáltervezője Dobai János  építész volt, aki felkérte Tardos Tibort, hogy belsőépítészként  működjék közre a tervezési folyamatban.

A budaörsi 1. sz. Általános Iskola új épületének generáltervezője Dobai János építész volt, aki felkérte Tardos Tibort, hogy belsőépítészként működjék közre a tervezési folyamatban.

Az épület

"Az épületben a 24 tantermen és az előírt szaktantermeken kívül 500 adagos konyhát és éttermet, két kosárlabdapályát tartalmazó, kettéválasztható tornatermet és mindehhez öltözőket kellett elhelyezni. Tervünk igen egyszerű, kompakt formát javasolt: négyszintes, lényegében öttraktusos szerkesztésű épületet. Ezzel a lehető legnagyobb összefüggő területet biztosítottuk a kültéri tevékenységeknek.

A földszinten a konyha-étterem, a jelentős méretű többszintes aula és teremgarázs kapott helyet. Az első emeletre, az étterem és konyha fölé került a hatalmas tornaterem, amelyet az öltözők zónája és az aula légtere választ el a tantermektől. Az első, a második és a harmadik emeleten lévő tantermek – továbbá előadók, tanári szobák és irodák – keletre és nyugatra tájolt sávja flexibilisen átosztható. A két nagymélységű sáv a folyosók felől másodlagos bevilágítással rendelkezik. Az öttraktusos rendszer középső sávjában a közlekedő, kiszolgáló és bevilágító területek vannak." (Dobai János, www.epiteszforum.hu, 2010. február 5.)

Belsőépítészet

A tervezők abban állapodtak meg, hogy a belsőépítészet mellőzzön minden fölösleges látványelemet, a feltétlenül szükséges tételeket viszont a legmagasabb minőségben valósítsa meg. Kitűzött céljaik: biztonság, tartósság, csereszabatosság, áttekinthetőség, divatmentes korszerűség. Az épület minden zuga legyen jól takarítható, karbantartása magától értetődő, felületei ellenállóak.

A folyosói és tantermi beépített bútorzat az épületet hosszirányban tagoló egyenletes méretrendbe illeszkedik. Az épület egy eljövendő átszervezése, a termek újraosztása esetén ezek a burkolati és tárolóegységek a teremajtók kapualjaival együtt tetszőleges új rendbe állíthatóak, afféle nagyranőtt LEGO kirakósként. Élettartamuknak ezért épületszerkezeti nagyságrendűnek kell lennie.

A fenti cél érdekében a tervezők egyetlen jól megválasztott terméket használtak: az ún. kompaktlemezt (a tornateremben pedig ennek farostlemez változatát). Az anyag jellemzői: különleges keménység, korlátlan élettartam, széles szín- és méretválaszték. A falburkolat elemei, a szekrényajtók, a síkban fekvő és a kapualjakba illesztett teremajtók, a lépcsőmellvédek mind ebből a termékből készültek. Az épületszintenként eltérő, élénk színek helyenként mértéktartóan keverednek is egymással.

Az épületbelső egyéb anyagai és szerkezetei - a biztonsági üveg, a rozsdamentes acél, a kőporcelán, a festett beton, az alumínium nyílászárók és az akusztikus gipszkarton álmennyezetek - ugyancsak tartósságot és megbízhatóságot sugallnak a maguk visszafogottabb, anyagszerű módján. A nagyvonalú terek természetesen oldódnak bele a színes folyosók könnyedségébe. Ez az összhatás különösen a háromszintes aulában szembetűnő.

Az értékes mobil bútorzatot az önkormányzat külön közbeszerzési eljárás keretében rendelte meg. A kiválasztott korszerű bútorok kialakítása és választéka minden korcsoportot lefed, a tantermek az óravezető tanár igényei szerint átrendezhetőek. Minden tanteremben ott a digitális tábla, a tanári és a diák számítógépek. Az informatikai és a nyelvi laborok teljesen számítógépesítettek, akárcsak a korszerű multimédiás stúdió.

A nagy ablakoknak, az emeleti átriumok üvegezett padlójának és a folyosók felső üvegsávjának köszönhetően a hatalmas épületet átjárja a természetes fény. A napvédelemről automata árnyékolók gondoskodnak. A középső sáv helyiségei kivételével (mosdók, tárgyalók, stúdió) minden helyiség természetes szellőzésű. Szünetben az egész iskola átöblíthető friss levegővel. Tanóra alatt automata szellőzőablak méri a széndioxid-szintet, és nyílik-zárul szükség szerint.

A tervezés értelme

Tervezői a budaörsi iskolát állásfoglalásnak, a vizuális felvilágosítás és tudatosítás eszközének is szánták. Az évfolyamonként átáramló gyerekek számára itteni, kivételes környezetük áttekinthetősége, világos egyértelműsége, semleges befogadóképessége egy idő után magától fog értetődni. Egy részük másutt is, a jövőben is igényelni fogja ezeket a minőségeket. Az iskola sikeres működésétől ennélfogva az is várható, hogy a város ma talán még idegenkedő polgárai elfogadják, majd a magukénak érzik, végül pedig kulturálisan is integrálják, saját belső igényükként élik meg az épületben megtestesülő értékeket.

* * *

A környezet közvetlenül nevel. Ez a reményteli gondolat szakmánk alapvetése.

Tardos Tibor belsőépítész, építész

2010 - Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt István: A pécsi Kodály központ

„Az épület, amelyet körüljárunk és a terem, ahol a zene körbevesz bennünket. Az épület élettel és mozgással teli, a teremben a hangok csendje és a csend hangjai. Dinamika és egyensúly. Egyetlen világnak két oldala. Anyagok: kő és fa. Kemény és puha. Hideg és meleg. Évmilliós és évszázados. Időtálló és bensőséges. És a teremben – mintha egy óriási fa üregében, vagy egy hangszer belsejében ülnénk – elmerülünk a zenében.” (Építész Stúdió)

 
PÉCSÉPTERV STÚDIÓ és CUBO ÉPÍTÉSZCSOPORT
felelős tervezők: Rádóczy (f) László és Tolnai Zsolt
tervezők: Mészöly Csaba, Bokor Csilla, Terbe Rita, Tolnai Zsuzsanna
munkatársak – Csizmadia János, Józsa Ágota, Lukáts István, Pintér Norbert, Barta Fruzsina, Pelle Zita

 
ÉPÍTÉSZET / GENERÁLTERVEZŐ
Építész Stúdió: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás, Sólyom Benedek (engedélyezési és tender terv)
Mérték Építészeti Stúdió: Fábián László, Vámossy István (kiviteli terv)
 
TEREMAKUSZTIKA
Arató Akusztika: Arató Éva (engedélyezési és tender terv)
Gade & Mortensen Akustik: Anders Christian Gade
Kotschy és Társai: Kotschy András (kiviteli terv)
 
GENERÁLKIVITELEZŐ
Magyar Építő Zrt – Arcadom Zrt konzorcium

A Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa egyik nagyberuházásaként meghirdetett Pécsi Konferencia- és Koncertközpont nemzetközi építészeti tervpályázatát az Építész Stúdió nyerte 2007-ben. Az ő vezetésükkel készültek el 2008-ban az engedélyezési- és tender tervek, az építtető Pécs MJ. Város Önkormányzata megbízásából.
A beruházás léptékéhez képest szűkre szabott büdzsé és a hosszútávú fenntarthatóság az eredeti elképzelésekre is kihatott: a (pályázat lezárulta után elkészült) megvalósíthatósági tanulmány szerint a programot jelentősen – mintegy harmadával – csökkenteni kellett. A zsugorítást a nagyterem változtatása és az alapkoncepció sérülése nélkül sikerült megvalósítani, egyedül az előcsarnok méretén érzékelhető.

A létesítmény tervezési munkáiba már a sikeres tervpályázatot követően bekapcsolódtunk az Építész Stúdió felkérésére.
A rövidre szabott határidőnek köszönhetően feszített tempóban zajló építkezés – amit a magas szintű technikai felszereltséghez tartozó, méltán elvárható minőség és a finomabbnak szánt részletek is megsínylettek – másfél éve után az ünnepélyes megnyitóra 2010. december 16.-án került sor.

MOTTÓ

„Az épület, amelyet körüljárunk és a terem, ahol a zene körbevesz bennünket. Az épület élettel és mozgással teli, a teremben a hangok csendje és a csend hangjai.
Dinamika és egyensúly. Egyetlen világnak két oldala. Anyagok: kő és fa. Kemény és puha. Hideg és meleg. Évmilliós és évszázados. Időtálló és bensőséges. És a teremben – mintha egy óriási fa üregében, vagy egy hangszer belsejében ülnénk – elmerülünk a zenében.” (Építész Stúdió)

BELSŐÉPÍTÉSZET

Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt István: A pécsi Kodály Központ, nagyterem részletA mindkettőnkhöz közel álló, esszenciális töménységű gondolattal könnyű volt azonosulni – csak az eszköztárat kellett kiválasztani hozzá és összegyúrni...

Célunk a kontrasztos ellentétpárokon alapuló erőteljes építészeti gondolat logikájának kifejtése és továbbvitele a meghatározó belső terek karakterének formálásában, megjelenésében, anyaghasználatában egyaránt és ennek az apró részletekig menő következetes lebontása volt.

A spirálisan szervezett épület fókusza, a kőcsiga lágy része, legértékesebb belső „szerve” a nagyterem monumentális tömbje.
Ezt a magot öleli körül a kiegészítő és kiszolgáló helyiségcsoportok többszintes karéja, amelyben a szólampróba- és konferenciatermek, illetve az egyéb irodai és kiszolgáló funkciók helyezkednek el.

Az egymással összefonódó két egységet összekapcsoló – és az épületet funkcionálisan szervező – közlekedőgyűrű tölcséres kiteresedése az előcsarnok. Ide kapcsolódnak a közönségforgalmi funkciók, egyúttal a külső és belső tér áthatási felülete is: a környezet ezen a ponton „befolyik” az épületbe.

Előcsarnok, közönségforgalmi területek

Az épület monolitikus, szikár megfogalmazását a belső terek visszafogott anyaghasználatával és a beépített bútorzattal is hangsúlyozni kívántuk. A fal- és mennyezetfelületeken ezért az épület külső mészkőburkolatához megjelenésében hasonló anyagot alkalmaztunk: a velencei stukkó olyan nemes, csiszolt kőre emlékeztető, nagy keménységű vékonyvakolat, amely természetes ásványi anyagokból és többszáz éve bevált technológiával készül. A mennyezeteket egyenletes diffúz fényt adó feszített fóliás világítási rendszer alkotja, amely használaton kívül homogén, semleges felületként jelenik meg.
Ebben a puritán, letisztult környezetben az egyetlen kitüntetett minőségű elem a falpillérek mögött feltáruló nagyterem – belső terének különleges hangulatát felvezető – finoman irizáló, sejtelmes-aranyba hajló stukkóburkolata.
Az előcsarnok csápszerűen szétágazó, többszintes térrendszerének szervezését és funkcionális tagolását a beépített bútorok, berendezések segítik. A padló kőburkolatából terepplasztikaként kinövő tömbszerű pultok (jegypénztár-információ, fonotéka) és kanapék töredezett formavilága az épület geometriájával rokonítható.
A ruhatár berendezése mobil kialakítású, összetolva a felére csökkenthető, így nem tátong üresen a kabátos évszakokon kívül.

Nagyterem

Az egy híján 1000 nézőt befogadó terem elsősorban hangversenyek, akusztikus koncertek számára optimális, ugyanakkor kisebb átalakítással ettől eltérő akusztikai igényű funkciókra is megfeleltethető, de balett- és egyéb koreografált előadások, sőt bizonyos operák számára is alkalmas.

Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt István: A pécsi Kodály Központ, nagyterem

Másodsorban konferenciák plenáris előadóterme lehet (a székek lábszerkezetében kihajtható írólap és elektromos csatlakozás).
A szekció-ülések a külső karéj két konferenciatermében és a szólampróbatermekben tarhatók meg.

Harmadrészt különböző rendezvények, bálok, könnyűzenei koncertek megtartása is lehetséges, mert a lejtős földszinti zsöllye síkpadlóssá tehető (hidraulikus billentőmű segítségével), a széksorok pedig betolhatók a hátsó karzat alá.
A színpadi karzat fölött – jelentős költsége miatt még a tervezés idején elhagyni kényszerült – 70 regiszteres orgona későbbi beépítésével számoltunk.

Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt István: A pécsi Kodály Központ, nagyterem

A nagyterem a létesítmény legigényesebb és legérzékenyebb része. Feladatunk az akusztikai elvárásokkal és az építészeti környezettel egyaránt összhangban álló megjelenés létrehozása volt. Az esztétika csak a funkció: az akusztikai szempontok kielégítése után következhetett.

A finoman tördelt síkokkal határolt terem könnyed aszimetriája az akusztikából ered, amit a karzatok és a mennyezet nagyvonalú gesztusai erősítenek. A faburkolat-kéreg formai kialakítása és anyaga a hangtér kívánt diffúzitását és hangelnyelési igényeit szolgálják. A faburkolat-kéreg és a karzatfrontok markáns, játékos horizontális erővonalait alkotó háromszög- geometriájú diffúzorok plasztikája és a bemarások is elsősorban funkcionálisak: a terem megcélzott akusztikai hangzásképéhez szükségesek.

Rádóczy (f) László, Tolnai Zsolt István: A pécsi Kodály Központ, nagyterem

A falburkolati elemek kontakt ragasztással közvetlenül a vasbeton falszekezetre kerültek – amely a szokásostól eltérő gondosságot és precíz munkát követelt a kivitelezőktől.
A színpad feletti 7 elemből álló mozgatható-állítható hangvetővel (canopy) biztosítható a pódiumon játszó zenészek számára a mindenkori hangzásigénynek megfelelő akusztikai környezet.

A közönséget és a zenészeket körülölelő tér emberléptékű, miliője meghitt és bensőséges, ugyanakkor ünnepélyes hangulatú. Megjelenését a faburkolatok tördelt plasztikájú felületei, a hangvetők kialakítása és az üléskárpitok random-szerűen váltakozó meleg vörösesbarna tónusai határozzák meg. A finoman hullámzó falfelületeket a díszvilágítás szaggatott fénysávjai teszik élő, dinamikus organizmussá.

Azt mondják olyan lett, mint egy különleges, érzékeny hangszer.

P.S.

Az újszülött kezét még fogni kell:

A frissen átadott épület "belakása" időigényes, ennek során a csupasz előcsarnokot fel kell öltöztethetni információs-promóciós felületekkel, növényekkel és egyéb installációval.

Megvalósításra vár a költségkímélés egyik áldozata: a magas igényszintű (high end) hanghordozókat is árusító fonotéka, mert egyelőre csak a helye van kialakítva...

Az elmaradt orgona megépítése magánadományként valósul meg, várhatóan a jövő év során. A hangszer egyedülálló különlegességét a terem struktúrájába való integrálás, a szerves illeszkedés, belesimulás adhatja – tervezése remélhetően hamarosan elkezdődik.

Rádóczy (f) László és Tolnai Zsolt

Az "Év lakberendezője pályázat"

2007 - Krebsz Zsuzsanna

2007-ben ismét meghírdetésre került "Az Év Lakberendezője Pályázat-2007", melyre 5 fő lakberendező küldött be pályamunkát. A három tagú szakmai zsűri döntése alapján az 2007 nyertese: Krebsz Zsuzsanna...

A zsűri értékelése


A közönségszavazatok alapján a közönségdíjas:
Deákné Mézes Mária
Az "Év Pályakezdő Lakberendezője": Martin Orsolya

Az "Év Pályakezdő Lakberendezője" közönségdíjasa:
Török Bernadett