Az egyes lapszámok tartalomjegyzéke elérhető az alábbi linkeken:
http://loveandunity.interneteurope.eu/~mimhu/
vagy
http://195.56.55.150/~mimhu
illetve a
Magyar Művészeti Akadémia honlapján
Igazi ritkaságszámba megy, hogy letölthetjük és belepillanthatunk a Magyar Iparművészet 1899-1902 számaiba. Köszönet az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis munkatársainak.
Az Országos Magyar Iparművészeti Muzeum és Iskola és a Magyar Iparművészeti Társulat Közlönye
1902 |
6. |
|
1902 |
5. |
|
1902 |
4. |
|
1902 |
3. |
|
1902 |
2. |
|
1902 |
1. |
|
1901 |
6. |
|
1901 |
5. |
|
1901 |
4. |
|
1901 |
3. |
|
1901 |
1-2. |
|
1900 |
6. |
|
1900 |
5. |
|
1900 |
4. |
|
1900 |
3. |
|
1900 |
1-2. |
|
1899 |
6. |
|
1899 |
5. |
|
1899 |
4. |
|
1899 |
3. |
|
1899 |
1-2. |
A teljes lista elérhető itt: http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?id=1059
Végigböngészhető tartalomjegyzékek (és borítók) a Magyar Iparművészet 1993/1 számától kezdve az utolsó megjelent számig.
Végigböngészhető tartalomjegyzékek (és borítók) a Magyar Iparművészet 1993/1 számától kezdve az utolsó megjelent számig.
Megjelent a Magyar Iparművészet 2010/2-es száma, amiből néhány cikket kiemeltünk, és ajánlunk a tisztelt olvasónak...
Ugyan közvetlenül soha nem jelennek meg az egyes szerszámok az elkészült munkáknál, de vitathatatlan, hogy szerepük a készítés során annál nagyobb, nyomuk a végeredményben testesül meg. Izgalmas válogatást közöl az újság a Magyar Famíves Céh Egyesület bemutatkozó kiállítása kapcsán Pauló Tamás Gondolatok a szerszámgyűjtésről címen. Érdekesek ezek a tárgyak, nem csak a készülő munkával kapcsolatban, hanem önmagukban is, hiszen ha már maga a szerszám megmutatja a használója igényességét, a szerszám szeretetét, úgy nem kétséges, hogy az általa végzett munka is csak minőségi lehet, így a bemutatott szerszámok egytől-egyig önmagukban is míves alkotások.
Nem csak az igényes szerszámok, hanem a Moholy-Nagy László és a Kozma Lajos-ösztöndíj is Út a sikerhez, ha az elnyerője jól használja fel a lehetőséget. A sokféle munka közül kettőt emelünk ki – mely leginkább kapcsolható a TérMűves oldal törekvéseihez –, Juhos Lehel Home Work irodai bútorcsaládját és Szász Boglárka Rita Üzletberendezését, mely utóbbit oldalunkon is bemutattuk.
Mindig öröm számunkra, ha belsőépítészethez, belsőépítészhez kapcsolódó kiállításról hallunk, vagy ilyet láthatunk. Fekete György tollából olvashatunk Tiszteletadás Debrecennek, Bánáti János belsőépítész és Szentpéteri Tibor formatervező kiállítása címmel, e két alkotó „valódi premiernek tekinthető” kiállításáról. Elfogult vagyok Bánáti Jánossal kapcsolatban, mivel a „Kisképzőben” osztályfőnököm, az Iparművészeti Főiskolán tanárom volt. Mivel eddig csak egy-két munkát láttam tőle, most érdeklődéssel néztem kiállított munkáit, és ajánlom figyelmébe a tisztelt olvasónak is. Nem kisebb meglepetést okoznak Szentpéteri Tibor villamos- és vonattervei, mivel nem egyet mindenki, így jómagam is napi szinten használtam úgy, hogy nem is voltam tisztában, kinek is a keze munkáján ülök.
Az iskola, de legfőképpen az iskolában folyó oktatás a felnövekvő gyerekek egész életére kihat, így nem mindegy, hogy milyen módon, és milyen hangsúlyokkal formálnak egy ilyen teret. Az évente kiosztásra kerülő „Az év belsőépítésze” díjat 2009-ben Tardos Tibor kapta a budaörsi iskola belsőépítészeti tervezéséért. Többek között erről olvashatunk Gyürky András Látványos dísztelenség, az év belsőépítésze 2009-ben Tardos Tibor című írásában.
Igazi unikumnak tekinthetők a Turnai Tímea cikkében (Látványtár, a színházi Világnap eseménye a Magyar Alkotóművészek Házában) látható színházi díszletek fotói. A „köznapi” térformáláshoz képest a díszlet egy olyan sűrítmény, mely kiegészíti, kiemeli a színészek játékát úgy, hogy sok esetben a történet változó hátterét egy képként jeleníti meg, ahol a hangsúlyok áthelyezésével más és más keretet ad annak.
Kurdi János Karosszék a 19. század végéről a felső-kiskunsági Kunszentmiklóson című írásában több szempontból is megvizsgál egy XIX. század végi földműves gazdálkodó által készített széket. Majd Ivánka Mária Helyzetértékelésének második részét olvashatjuk a Magyar Iparművészeti Főiskolán (most MOME) folyó képzés változásairól. Végezetül, de nem utolsósorban Kiss Éva Lakás és bútor 1920-1948 között című könyvének ismertetőjét olvashatjuk Ernyei Gyula ismertetésében.
Természetesen a számban további érdekes és izgalmas cikkeket, írásokat és fotókat láthatunk és olvashatunk kortárs iparművészek munkáiról, írásunkban csak a belsőépítészethez közvetlenebbül kapcsolódó írásokat emeltük ki.
Megjelent a Magyar Iparművészet 2010/3-as száma, amiből néhány cikket kiemeltünk, és ajánlunk a tisztelt olvasónak...
A belső építészet egyik igen izgalmaz ága a díszlettervezés. A jelen számban Csanádi Judit DLA, egyetemi docens, építészmérnök, díszletervezővel beszélget Turnai Tímea muzeológus. A cikkben egy igen szerteágazó érdeklődéssel és tevékenységi körrel rendelkező kolléga beszél a szakmáról, az oktatásról, valamint a World Stage Design versenyről, ahol 2009-ben elnyerte a díszlet kategória ezüst érmét.
Meglepődve és érdeklődéssel néztem, és olvastam Gyürky András írását Csepregi Sándor alkotóművészetéről. Meglepődve, mivel tanárom volt az Iparművészeti Főiskolán, és akkor nemigen tudtunk arról, hogy milyen megvalósult munkái vannak. A cikk rávilágít arra, hogy Csepregi Sándor igen széle alkotv ói skálán mozog, a hagyományos belsőépítészeti munkákon felül, hajóbelsőt tervez, szobrokat készít, de a síkművészet sem idegen tőle, így a Graphisoft-székház előcsarnokába muranói üvegmozaikot készít. Mindemellett több évtizedes oktatói múltra tekinthet vissza.
Berke Márta restaurátorművész tollából olvashatunk Erdélyi kastélyok, kúriák és udvarházak nyílászárói a 17-18. századból címmel e korszak kő, fa és fém remekeiről.
Természetesen a számban további érdekes és izgalmas cikkeket, írásokat és fotókat találhatunk a kortárs iparművészek munkáiról. Ajánljuk minden érdeklődő figyelmébe a folyóiratot.
Megjelent a Magyar Iparművészet 2010/4-as száma, amiből néhány cikket kiemeltünk, és ajánlunk a tisztelt olvasónak...
A belsőépítészek számára az év egyik kiemelkedő történése a zsennyei találkozó. Az idei, XIV. BOT – Belsőépítészek Országos Találkozójáról Gyürky András belsőépítész írását olvashatjuk. Kapcsolódóan oldalunkon meg lehet nézni az egyes előadásokon készült videókat.
Érintőlegesen kapcsolódik a belsőépítészethez Dvorszky Hedvig művészettörténész beszámolója a Magyar Alkotóművészek Házában megrendezett Magyar iparművészet 2010 című kiállításról. Ahol az „Az év belsőépítésze”-i mint szakmánk kiemelt képviselői is jelen voltak.
A szakmánkra vonatkozó tartalmak után, szubjektív válogatásként néhány cikket, illetve munkát emelünk ki. Izgalmas és érdekes történet a Mátyás Király történeti játszópark Visegrádon. A formai megoldásokon túl maga a megbízó és a tervező-készítők hozzáállása, illetve a készítés folyamata is példamutató.
A folyóiratban bemutatott ötvösművek, üvegtárgyak, kerámiák és textilek mellett, érdekes témát feszeget Probstner János művészettörténész Hogyan él tovább a hagyomány. Gondolatok egy japán kiállítás kapcsán című írása. Nevezetesen, a japánban hagyományos kerámiaművészet kapcsán felteszi a kérdést: „Egy gyönyörűen díszített ködmönre, egy mesterremekként megcsinált magyar íjra, egy kiváló minőségű, újító szellemű fazekastermékre miért nem vagyunk olyan büszkék, amilyennek lennünk kellene? Különösen, ha az a miénk, nemzeti kultúránk egyik része, reprezentáns értéke.” A kérdés jogos és elgondolkoztató...
Mivel lassan közeledik az év vége, így a jövő évre készülődve itt a nagyszerű lehetőség, hogy a jövő évi számokat megrendeljük (a csekk megtalálható a folyóiratban) és ezzel elősegítsük a magyar iparművészet egyedülálló és nagyszerű folyóiratának, és benne a kiváló alkotásoknak a megjelenését.